Bejelentkezés


Elfelejtett jelszó?
 

Filia- Váckisújfalu

Filia: Leánygyülekezet, amelynek van önálló vezetősége (presbitériuma) és részbe önálló gazdálkodása, a lelkésze pedig az anyagyülekezet lelkésze egyben.

<!-- @page { margin: 2cm } P { margin-bottom: 0.21cm } H3 { margin-bottom: 0.21cm } -->

Váckisújfalu  

A község már 1330 körül lakott hely volt, de elpusztult.1690-ben lakatlan helyek között szerepelt, a török kiûzése után 1700-1702-ben települt újjá magyar és szlovák lakosokkal. Koháryak, majd a Grassalkovichok birtokába került. Késõbb a Belga Banktól Gosztonyi János vette meg.

Az evangélikus egyházközség 1783-körül keletkezett, és 1793-ban Galgagyörk filiája. A templom 1820 táján épült. Mindjárt az elsõ idõktõl kezdve volt iskolája. Templomát és iskoláját mindig nagy áldozatkészséggel tartotta fenn. Templom 1911-ben a régi helyén megnagyobbítva új templomot épít.

A templom felszentelése 1912 október 31-én a reformáció ünnepén volt.

A torony a réginél 3 méterrel magasabb lett, ezért azt 1 méter mély és 1 méter magas cementgyûrûvel erõsítették meg.. A rossz anyag alkalmazása miatt hamarosan megrongálódott. 1929-ben már renoválni kellett.

1935-ben új padok készülnek.

Harangok: 1912-ben vásárolják a harmadik harangot - kettõ korábbról meg volt. De ezekbõl kettõt 1917-ben elvittek, ehhez 1925-ben 2 újat szerzett be: 220 kg súlyút (Bellai András és a többi hívek adományaiból) és egy 128kg súlyút (Tupos János és Virág Mihály családja adományaiból).

Orgonája hosszú ideig nem volt. 1923-ban 4 szóló és 4 mellékváltozatú orgonát szerzett be.

 

A filia története

**Bevezetés:**Váckisújfalu Pest megyében a Gödöllõi-dombság, Gödöllõ-Vác vonzáskörzetében található település, a megye észak-keleti részében a Galga patak felsõ folyása mentén, a Cserhát hegység nyúlványain helyezkedik el. A község erdõs dombokkal környezett széles völgyben fekszik, melynek területén folyik át a Püspökszilágyi) és a Kisnémedi patak.

Összetett neve Vác közelségét, a falu nagyságát, valamint a környezetéhez viszonyított kialakulását jelzi. Váckisújfalu igazi értéke természeti szépsége, tiszta levegõje, zajmentes környezete.

**Váckisújfalu története**

A települést elõször a középkorban III. András király (1290-1301) oklevele említi elõször. 1348-ban "POTY", másként "Újfalu", 1378-ban "Wyfalw" néven ismert.

Az 1332-1337-es pápai tizedjegyzékben szereplõ Galga menti Nova is Újfaluval azonosítható. 1378-ban bizonyíthatóan az Ákos nemzettség birtoka. Részbirtoka a Cheu-i és a Sydo-i családnak is volt. Érdekes módon Újfalu nem került a többi Ákas-birtokkal a Rozgonyiak kezébe. A XIV. században az Ákos-nemzettség Micsk-ága szerezte meg. 1453. elõtt Cillei Ulriké, majd Mátyás király adományaként több birtokos család rendelkezett részbirtokkal Újfalun.

**A török hódítás idején elnéptelenedett.**

1559-ben Ibrahim, 1562-ben Hamza tímár birtoka, 1590-ben pedig mindössze 500 akcse jövedelemmel Mehmed szpáhi használatában volt. Magyar birtokosairól alig tudunk valamit. Feltehetõen a Balassi-Bosnyák birtoktesthez tartozott.

_1690-ben lakatlan helyek között szerepelt,_ a török kiûzése után 1700-1702­-ben települt újjá magyar és szlovák lakosokkal.

1715-1720. körül már 13 magyar és 7 tót adóköteles háztartása van .A XVIII. század elején a Koháry család birtokában volt. A XVIII. század második harmadában gróf Grassalkovich Antal szerezte meg és a Gödöllõ központú domíniumhoz tartozott. 1848. elõtt itt l0 és fél elsõ osztályú jobbágytelek volt Kís-Újfaluban.

1851-ben a magyar geográfiai szótár tót faluként tartja nyilván Pest-Pilis-Solt vármegyében. 196 római katolikus, 204 Ágostoni evangélikus, 5 zsidó lakos között ekkor 28 telkes gazda; 3 zsellér; 5 kézmûves, 3 kereskedõ volt. A népesség többsége ekkor leginkább magyar nyelvû, késõbb kerülnek túlsúlyba a "tót nyelvûek". A lakosság többsége az uradalomban talál megélhetést. 1877. körül 433 lélek lakja a falut, iparosok: kádár, ;csizmadia, kovács. A kereskedés 2 szatócs üzletben zajlott le. Szomorú tény, hogy a XIX. század közepén még oly híres újfalui pipagyártás, fekete agyagból való nagy hírû pipa-kiégetés a század végére megszûnt. A Grassalkovichok csõdje után a falut egy belga banktól vásárolta meg Gosztonyi János. 1911-ben Gosztonyi Miklósnak és Tibornak 521 ha birtoka volt a faluban, 1944-ig birtokolták.1910. körül 34 gazda-kör volt Pest megyében, köztük egyik legaktívabb, leghatékonyabb a váckisújfalui Hangyaszövetkezet. A kis falu lakói részben evangélikusok (Galgagyörk filiája), részben katolikusok (Galgamácsa filiáléja).

**Kéri puszta története:**

Váckisújfalu területén találjuk Kér pusztát. A közelében megtalálták a középkori Kér falu és templomának maradványait. Elsõ okleveles említése 1421-ben történik "Keer" néven.

A XV. század elejéig a Sydo család birtoka. Zsigmond király rövid birtoklása után a Rozgonyiaké. A XV. század elejétõl pusztaként említik: Egy 1422-ben keletkezett okirat szerint egy, a Mindenszentek tiszteletére szentelt templom állt itt. A XVI. században a Báthoryaké.

A török összeírásokban nem említik nevét. A XVIII. századtól Grassalkovich birtok, majd a XIX. század utolsó negyedében a Gosztonyiak szerezték meg.

Különös természeti értéket jelentenek a környezõ erdõk, a község keleti felén lévõ szõlõkkel, gyümölcsösökkel beültetett Várhegy, régebbi nevén Földvárhegy. Váckisújfalunak- Várhegy lehetett a határa, szegélye az egykori, tóvá alakuló felsõ-pannóniai beltenger kiöntésnek, mert -erre utaló üledékmaradványokat találtak itt.

A jellegzetes parasztfalu évszázadokon át zárt élete a II világháború után változott meg. Az elmúlt fél évszázadban átalakult a község képe.

A faluban néhány évtizede még léteztek azok a népi építkezésre jellemzõ házformák,amelyek még a XVIII. században terjedtek el ezen a vidéken. Ezeket a _sárfalas, vert falas, ágasfás, szelemengerendás szalma- és nádtetõs, fonott sövényoromzatos és részben szabad kéményes lakóházakat_ mostanra kivétel nélkül mind lebontották.

Váckisújfalut (régebben Tót-Újfalu 1690., Kis-Újfalu 1870.) magyar-tót kisközségként emlegetik a XVIII-XIX. századi történeti mûvek, helységnévtárak.1900. október 18-ig "Kisújfalu" néven szerepelt. 1906-ig a feljegyzések alapján "cz"-vel használták a község nevét: "Váczkisújfalu"'; majd elmaradt a "z" betû. A mai neve Váckisújfalu.

 

 

 

Dokumentummal kapcsolatos tevékenységek
« 2019. június »
június
HKSzeCsPSzoV
12
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930